Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszer működéséről és az eljárási szabályokról

Tájékoztató a visszaélés bejelentési rendszer működéséről és az eljárási szabályokról

Jelen visszaélés-bejelentési rendszer működéséről szóló tájékoztató a Szent Damján Görögkatolikus Kórháznak a Szervezeti integritást sértő események és korrupciós kockázatokat érintő ügyekkel kapcsolatos eljárások intézéséről, valamint a szabálytalanságok kezelésének, továbbá a belső visszaélés-bejelentési rendszer eljárásrendjéről szóló szabályzat visszaélés-bejelentésekre vonatkozó tájékoztató kivonata.

I. Visszaélés bejelentési rendszer/Bejelentő védelem

A Szent Damján Görögkatolikus Kórház belső visszaélés-bejelentési rendszert működtet a jogsértések felderítése, megelőzése és felszámolása érdekében a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentésével összefüggő szabályokról szóló 2023. évi XXV. törvény előírásai szerint, a bejelentők magas szintű védelme mellett.

A bejelentés megtétele előtt kérjük, hogy szíveskedjen elolvasni a visszaélések-bejelentésére vonatkozó tájékoztatónkat, valamint a belső visszaélés-bejelentési rendszerünk működtetésével kapcsolatos Adatkezelési tájékoztatónkat, mivel azok fontos információkat tartalmaznak az Ön jogait illetően.

Visszaélés-bejelentés megtehető elektronikus úton, vagy személyesen a Kórházban erre kijelölt vizsgálatot lefolytató személyek előtt az alábbi elérhetőségeken:

E-mail cím:

himinec.anita@kisvárdakorhaz.hu integritás tanácsadó

kerecseny.nora@kisvardakorhaz.hu adatvédelmi tisztviselő

Személyes bejelentéshez előzetes időpontfoglalás szükséges a fenti e-mail címek valamelyikén. A bejelentés megtehető a jelen tájékoztató mellékleteinek kitöltése és e-mail mellékletként történő megküldése útján is.

A vizsgálat valamennyi szakaszában szigorúan bizalmasan kezelünk minden bejelentést, a bejelentő személyazonosságát is, azonban felhívjuk szíves figyelmét, hogy kizárólag a fenti kapcsolattartási címekre érkező bejelentések esetén biztosított az adatvédelmi rendelkezések teljesülése.

Tájékoztatjuk, hogy a bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha a bejelentést azonosíthatatlan vagy azt nem az erre jogosult személy tette meg, továbbá, ha a bejelentés a bejelentő korábbi bejelentésével azonos tartalmú, valamint, amennyiben a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

Felhívjuk szíves figyelmét, hogy a belső visszaélés-bejelentési rendszer kizárólag csak egy meghatározott személyi kör számára (elsősorban foglalkoztatottak, az intézménnyel szerződéses kapcsolatban álló természetes és jogi személyek) részére teszi lehetővé a bejelentés megtételét.

Felhívjuk továbbá szíves figyelmét a rosszhiszemű bejelentés következményeire. Eszerint, ha nyilvánvalóvá vált, hogy a bejelentő rosszhiszeműen, valótlan adatot vagy információt közölt és

1. ezzel bűncselekmény vagy szabálysértés elkövetésére utaló körülmény merül fel, személyes adatait az eljárás lefolytatására jogosult szerv vagy személy részére át kell adni,
2. alappal valószínűsíthető, hogy másnak jogellenes kárt vagy egyéb jogsérelmet okozott, személyes adatait az eljárás kezdeményezésére, illetve lefolytatására jogosult szervnek vagy személynek kérelmére át kell adni.

II. Belső visszaélés-bejelentési rendszer létrehozása és működtetése

1. A megtehető bejelentések köre

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni.

Ha az intézmény a munkavállalóira a közérdeket vagy nyomós magánérdeket védő magatartási szabályokat állapít meg a Munka törvénykönyvében foglalt követelmények betartása mellett, ezek megsértése a belső visszaélés-bejelentési rendszerben szintén bejelenthető.

2. A bejelentéstételre jogosultak köre

A belső visszaélés-bejelentési rendszerben bejelentést tehet

• a foglalkoztatott (intézmény munkavállalója),
• volt foglalkoztatott, akinek a foglalkoztatónál fennálló foglalkoztatásra irányuló jogviszonya megszűnt (a megszűnéstől számított 1 éven belül),
• az intézménnyel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt létesíteni kívánó olyan személy, aki esetében e jogviszony létesítésére vonatkozó eljárás megkezdődött,
• az egyéni vállalkozó, az egyéni cég, ha az intézménnyel szerződéses kapcsolatban áll,
• az intézménnyel szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárást megkezdett, szerződéses kapcsolatban álló vagy szerződéses kapcsolatban állt vállalkozó, alvállalkozó, beszállító, illetve megbízott felügyelete és irányítása alatt álló személy,
• az intézménynél tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, 
• az intézménynél az az egyéni vállalkozó, egyéni cég, tevékenységet végző gyakornok és önkéntes, akinek a jogviszony, vagy szerződéses kapcsolat létesítésére vonatkozó eljárása megkezdődött,
• az a személy (egyéni vállalkozó, egyéni cég, tevékenységet végző gyakornok, önkéntes), akinek a jogviszonya vagy szerződéses kapcsolata az intézménnyel megszűnt.

3. A bejelentés módja

A bejelentő a bejelentést írásban (e-mail útján a csatolt mellékletek megküldésével egyidejűleg) vagy szóban teheti meg. A szóbeli bejelentést személyesen lehet megtenni.

Személyesen bejelentés esetén a szóbeli bejelentés – a személyes adatok védelmére, valamint a rosszhiszeműen megtett bejelentésre vonatkozó előírások szerint megtett tájékoztatást követően – írásba foglalásra kerül és – annak ellenőrzésére, helyesbítésére vonatkozó lehetőség biztosítása mellett – aláírást követően a bejelentő számára másodpéldányban átadásra kerül. A szóbeli bejelentés írásba foglalása során teljes és pontos jegyzőkönyv készül.

A kivizsgáló személy az írásbeli bejelentés kézhezvételétől számított hét napon belül a bejelentés megtételéről visszaigazolást küld a bejelentő számára. A visszaigazolás keretében a bejelentő részére általános tájékoztatást nyújt az eljárási szabályokról, továbbá felhívja a bejelentő figyelmét – amennyiben szükséges – az általa előadottak pontosítására, információszolgáltatásra.

Az írásban megtett bejelentéshez az alábbi információk megküldése szükséges:

• természetes személy esetében: bejelentő neve, e-mail cím, telefonszám, lakcím,
• jogi személy esetén: bejelentő neve, jogi személy megnevezése, adószáma, képviselője, székhelye, kapcsolattartás céljából a bejelentő elérhetősége (telefonszám és e-mail cím),
• a bejelentő kapcsolata az intézménnyel,
• a jogsértés leírása,
• érintett terület/személy megjelölése.

A bejelentéshez csatolhatók azok a bizonyítékok is, amelyre a bejelentő hivatkozni kíván az eljárás során.

III. A bejelentések elintézése/eljárási szabályok

Az intézmény a bejelentésben foglaltakat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül, de legfeljebb a bejelentés beérkezésétől számított harminc napon belül kivizsgálja. A határidőt különösen indokolt esetben, a bejelentő egyidejű tájékoztatása mellett meg lehet hosszabbítani. A bejelentő ebben az esetben a kivizsgálás várható időpontjáról és a kivizsgálás meghosszabbítása indokairól tájékoztatásra kerül. A bejelentés kivizsgálásának és a bejelentő tájékoztatásának határideje a meghosszabbítás esetén sem haladhatja meg a három hónapot.

A bejelentés kivizsgálása során a kivizsgálást végző személy kapcsolatot tart a bejelentővel, ennek keretében a bejelentés kiegészítésére, pontosítására, a tényállás tisztázására, valamint további információk rendelkezésre bocsátására hívhatja fel a bejelentőt.

A bejelentés kivizsgálása mellőzhető, ha

• a bejelentést azonosíthatatlan bejelentő tette meg,
• a bejelentést nem az erre jogosult személy tette meg,
• a bejelentés ugyanazon bejelentő által tett ismételt, a korábbi bejelentéssel azonos tartalmú bejelentés, illetve
• a közérdek vagy a nyomós magánérdek sérelme a bejelentésben érintett természetes személy, illetve jogi személy (a továbbiakban együtt: bejelentésben érintett személy) jogainak a bejelentés kivizsgálásából eredő korlátozásával nem állna arányban.

A bejelentés kivizsgálása során értékelni kell a bejelentésben foglalt körülmények helytállóságát, és meg kell hozni azokat az intézkedéseket, amelyek alkalmasak a visszaélések orvoslására.

Ha a bejelentés alapján büntetőeljárás kezdeményezése indokolt, akkor intézkedni kell a feljelentés megtételéről.

A kivizsgálást végző személy a bejelentés kivizsgálásáról vagy annak mellőzéséről és a mellőzés indokáról, a bejelentés kivizsgálásának az eredményéről, a megtett vagy tervezett intézkedésekről a bejelentőt írásban tájékoztatja.

A bejelentésben érintett személyt, illetve azt, aki a bejelentésben foglaltakról érdemi információval rendelkezik a vizsgálat megkezdésekor részletesen tájékoztatni kell a bejelentésről, a személyes adatai védelmével kapcsolatban őt megillető jogairól, valamint az adatai kezelésére vonatkozó szabályokról.

A bejelentésben érintett személy a bejelentéssel kapcsolatos álláspontját jogi képviselője útján is kifejtheti, és azt bizonyítékokkal alátámaszthatja. A bejelentésben érintett személy tájékoztatására kivételesen később is sor kerülhet, ha az azonnali tájékoztatás meghiúsítaná a bejelentés kivizsgálását.

Ha a bejelentés természetes személyre vonatkozik, az e természetes személyt megillető, a személyes adatok védelmére vonatkozó előírások szerinti, a tájékoztatáshoz és hozzáféréshez való joga gyakorlása során a bejelentő személyes adatai nem tehetők megismerhetővé a tájékoztatást kérő személy számára.

IV. A bejelentő személy védelmére vonatkozó rendelkezések

1. Védelemre jogosultak köre

A védelem akkor illeti meg a bejelentőt, ha:

• a bejelentő a bejelentését a jelen tájékoztatóban foglalt visszaélés-bejelentési rendszernek megfelelően és a törvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
• a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve ha a munkaviszony megkezdésére irányuló eljárás megkezdődött – szerezte, és
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Nem illeti meg a bejelentőt a védelem, ha

• ha a bejelentésével a minősített adatok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
• a bejelentés megtétele során törvényben meghatározott orvosi titokra, ügyvédi titokra vonatkozó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
• a bejelentés megtétele során az egyházi személy és a vallási egyesület vallásos szertartást hivatásszerűen végző tagjaként a hivatásánál fogva rá irányadó titoktartási kötelezettségének nem tesz eleget,
• a bejelentés megtétele során a bírói ítélkezéssel kapcsolatban a törvény által védett titok védelmére vonatkozó szabályokat megszegi,
• bejelentésével a büntetőeljárási szabályok szerinti adatkezelési szabályokat megszegi.

Amennyiben jogszabály eltérően nem rendelkezik, az intézmény saját belső visszaélés-bejelentési eljárásában biztosítja valamennyi bejelentő számára az egyenlő elbánás elve alapján az azonos védelem szintjét.

A Panasztörvény csak bizonyos típusú bejelentések esetére biztosítja a bejelentők védelmére vonatkozó rendelkezéseket.

A bejelentő védelmére vonatkozó rendelkezések irányadók a bejelentésre jogosultakon kívül arra a bejelentőre is, aki személyazonosságának felfedése nélkül – így különösen neve, azonosításához szükséges személyes adatai megadása nélkül – tesz jogszerű bejelentést és későbbi azonosítását követően vele szemben a hátrányos intézkedést tesznek meg.

A bejelentőre vonatkozó védelemben részesül, aki

• a jogszerű bejelentést tevő bejelentő részére segítséget nyújt a bejelentés megtétele során,
• a jogszerű bejelentést tevő bejelentővel kapcsolatban álló olyan személy – így különösen a bejelentő közeli hozzátartozója –, akit hátrányos intézkedés érhet.

2. A visszaélés bejelentőket az alábbi bejelentővédelmi intézkedések védik:

Megtorlás tilalma

Minden a bejelentő számára hátrányos intézkedés,

• amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor és
• amelyet az arra jogosult által bejelentett jogviszonyával, vagy azzal kapcsolatos összefüggésben valósítanak meg, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne.

Hátrányos intézkedésnek minősül a bejelentő számára hátrányos cselekmény vagy mulasztás,

különösen

• a felfüggesztés, a csoportos létszámcsökkentés, a felmondás, vagy ezekkel egyenértékű intézkedések,
• a lefokozás, előléptetés megtagadása,
• munkaköri feladatok átruházása, a munkavégzés helyének megváltoztatása, a bércsökkentés, a munkaidő megváltoztatása, a munkaidő megváltoztatása,
• a képzés megtagadása,
• a negatív teljesítményértékelés, vagy munkareferencia,
• a foglalkoztatásra irányuló jogviszonyára vonatkozó törvény szerinti bármely hátrányos jogkövetkezmény – így különösen fegyelmi intézkedés, megrovás, pénzügyi szankció – alkalmazása,
• a kényszerítés a megfélemlítés, a zaklatás vagy a kiközösítés,
• a hátrányos megkülönböztetés, hátrányos vagy tisztességtelen bánásmód,
• a határozott idejű foglalkoztatásra irányuló jogviszony határozatlan idejűvé átalakításának elmulasztása, ha a foglalkoztatott jogszerű elvárása az volt, hogy foglalkoztatásra irányuló jogviszonyát határozatlan idejűvé változtatják,
• egy határozott idejű munkaszerződés megújításának elmulasztása vagy annak idő előtti megszüntetése,
• a károkozás, amely magába foglalja a személy jóhírnevének megsértését vagy a pénzügyi veszteséget, beleértve az üzleti lehetőség elvesztését és a bevételkiesést is,
• az olyan intézkedés, melynek eredményeképpen okkal következik, hogy az adott személy a jövőben foglalkoztatásra irányuló jogviszonyt a foglalkoztatásra irányuló jogviszony szerinti ágazatban nem létesíthet,
• az egészségügyi vizsgálattal összefüggő vizsgálat előírása,
• az áru- vagy szolgáltatási szerződés idő előtti megszüntetése vagy felmondása, és
• az engedély visszavonása (ilyen pl.: munkarend változtatására vonatkozó engedély visszavonása, további jogviszony létesítésére vonatkozó engedély visszavonása, szabadság engedély visszavonása…stb.)

A fenti hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a bejelentő a bejelentés megtételének jogszerűségét bizonyítja –

• vélelmezni kell, hogy a hátrányos intézkedésre a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor, és
• a hátrányos intézkedést hozó személyt terheli annak bizonyítása, hogy a hátrányos intézkedés megtételére alapos indokkal és nem a bejelentés jogszerű megtétele miatt került sor.

Minden, a bejelentő tulajdonában álló jogalany vagy a bejelentővel foglalkoztatásra irányuló jogviszonyban vagy más, szerződéses jogviszonyban álló jogalany sérelmére hozott hátrányos intézkedés, amelyre a bejelentés jogszerű megtétele miatt kerül sor, jogellenesnek minősül akkor is, ha egyébként jogszerű lenne. Ebben az esetben a hátrányos intézkedéssel összefüggő hatósági vagy bírósági eljárás során – ha a jogalany a bejelentővel fennálló kapcsolatát, valamint a bejelentő a bejelentés megtétele jogszerűségét bizonyítja – akkor az előző bekezdés rendelkezései alkalmazandók.

V. Titoktartási kötelezettség alóli mentesülés

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentő nem tekinthető a törvény által védett titok nyilvánosságra hozatalával összefüggő korlátozást vagy más, az információfelfedésre vonatkozó jogszabályi korlátozást megszegőnek, és az ilyen bejelentés tekintetében nem terheli felelősség, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentés jogszerű megtétele esetén a bejelentőt nem terheli felelősség a bejelentésben szereplő információk megszerzése vagy az azokhoz való hozzáférés tekintetében, kivéve, ha a bejelentő az információk megszerzésével vagy az azokhoz való hozzáféréssel bűncselekményt követett el.

A bejelentő a bejelentés jogszerű megtételéért nem vonható felelősségre, ha a bejelentő alapos okkal feltételezte azt, hogy a bejelentés szükséges volt a bejelentéssel érintett körülmények feltárásához.

A bejelentő a mentesülésre valamennyi hatósági vagy bírósági eljárás során – a bejelentés megtétele jogszerűségének bizonyítása mellett – hivatkozhat.

VI. Jogi segítségnyújtást

Az állam a bejelentő részére a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvényben meghatározott támogatásokat biztosítja az ott meghatározott feltételek szerint a bejelentő számára (https://njt.hu/jogszabaly/2003-80-00-00, https://igazsagugyiinformaciok.kormany.hu/jogisegitsegnyujtas). Köteles tájékoztatást és tanácsadást nyújtani a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, a Panasztörvény szerinti szabályokról, a bejelentők Panasztörvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről.

VII. Jogról való lemondás tilalma

Hatósági vagy bírósági eljárás során a bejelentővédelmi jogokat korlátozó vagy kizáró nyilatkozatra, szerződésre, szabályzatra jogszerűen hivatkozni nem lehet.

VIII. A jogszerű bejelentés feltételei

1. A jogszerű bejelentés együttes feltételei

A bejelentés megtétele jogszerű, ha

1. a bejelentő a bejelentését az intézmény visszaélés-bejelentési rendszerén keresztül, a Panasztörvényben meghatározott szabályok szerint tette meg,
2. a bejelentő a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információt a munkavégzéssel kapcsolatos tevékenységével összefüggésben – ideértve a munkajogi vagy polgári jogi jogviszony létesítésére irányuló eljárást is – szerezte, és
3. a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülményekre vonatkozó, bejelentett információ a bejelentés időpontjában valós volt.

Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését a feladat- és hatáskörrel rendelkező állami szerveknél, hivataloknál teszi meg, és az együttes feltételek teljesülnek.

2. Jogszerű nyilvánosságra hozatal

Jogszerűen megtett bejelentésnek kell tekinteni, ha a bejelentő a bejelentését nyilvánosságra hozza, és jogszerű bejelentésre előírt feltételek teljesülése mellett a következő feltételek valamelyike teljesül:

A bejelentő

• először belső visszaélés-bejelentési rendszert, ezt követően külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, vagy
• közvetlenül külső visszaélés-bejelentési rendszert igénybe vette, és a visszaélés-bejelentési rendszer működtetője, illetve az eljárásra jogosult szerv az e törvényben meghatározott intézkedéseket határidőben nem tette meg,
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a bejelentéssel érintett körülmény nyilvánvaló módon veszélyezteti a közérdeket – így különösen, ha visszafordíthatatlan kár bekövetkezésének kockázata áll fenn – vagy
• a bejelentő alapos okkal vélelmezte, hogy a külső visszaélés-bejelentési rendszer igénybevétele esetén a bejelentéssel érintett körülmény sajátos jellegzetességei miatt fennáll annak a nyilvánvaló lehetősége, hogy a bejelentővel szemben hátrányos intézkedést tesznek meg, vagy a bejelentésben foglaltak érdemi elintézésére nem kerül sor.

IX. A külső visszaélés-bejelentési rendszerekre és eljárásokra vonatkozó tájékoztatás

A külső visszaélés-bejelentési rendszerbe jogellenes vagy jogellenesnek feltételezett cselekményre vagy mulasztásra, illetve egyéb visszaélésre vonatkozó információt lehet bejelenteni. Az elkülönített visszaélés-bejelentési rendszerbe bejelentést bárki tehet. A bejelentő a bejelentést írásban vagy szóban teheti meg.

A külső visszaélés-bejelentési rendszerek működtetői átfogó és független, a nyilvánosság számára könnyen hozzáférhető díjmentes tájékoztatást nyújtanak a bejelentők rendelkezésére álló eljárásokról és jogorvoslati lehetőségekről, a bejelentők védelmével összefüggő, a Panasztörvény szabályairól, a bejelentők Panasztörvény szerinti jogairól és kötelezettségeiről, a bejelentésben érintett személyek jogairól.

Bejelentést az alapvető jogok biztosa által működtetett közérdekű bejelentések védett elektronikus rendszerében lehet megtenni.

A külső visszaélés bejelentési rendszerekről, az eljárási szabályokról a működtetők honlapján található további információ.

MELLÉKLETEK:

A személyes adatok védelméről és az adatok kezelésére vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételéről szóló nyilatkozat

Rosszhiszeműen megtett bejelentésre vonatkozó tájékoztatás tudomásulvételéről szóló nyilatkozat

Visszaélés bejelentése a Szent Damján Görögkatolikus Kórház részére