Hírek

2017-08-15

A megyénkkel szomszédos Romániában az elmúlt év februárja óta észlelnek halmozottan kanyarófertőzéseket. A megbetegedések oka részben az oltóanyag ellátottság hiányossága, részben a védőoltás szülői elutasítása.

Kanyaró előfordulása a megyékben

A megyénkkel szomszédos Romániában az elmúlt év februárja óta észlelnek halmozottan kanyarófertőzéseket. A megbetegedések oka részben az oltóanyag ellátottság hiányossága, részben a védőoltás szülői elutasítása.

Az utóbbi hetek során a Jósa András Oktatókórház Nyíregyházi telephelyén több Romániából érkezett beteg fertőzöttségét is igazolták.

A betegség terjedése, a nyári időszak alatti utazások nagy száma miatt várhatóan tovább nő, így fel kell készülnünk térségünkben is jelentkező vírushordozókra, vagy már megbetegedettek felismerésére, ellátására.

Mi a kanyaró?

Egy rendkívül elterjedt, általában banális tünetekkel kísért, elsöprő többségében szövődménymentesen lezajló vírusfertőzős. A kórokozó vírus 9-11 napos lappangási idővel fertőz.

Legfontosabb tünetei: magas láz, levertség, felsőlégúti hurutos tünetek, kötőhártyagyulladás, köhögés, vérbő torok és garat, fejfájás. Jellemző elváltozás az un. Koplik folt, ami a kisőrlő fogak magasságában a szájnyálkahártyán mutatkozó grízszerű felrakódás. A felismerést leginkább segítő tünet a nem viszkető bőrkiütés, ami jellemzően a fül mögött és halántéktájon kezdődik, majd az arcon, végül az egész testen megjelenik.

Milyen a védettség a betegséggel szemben?

Az első védőoltás bevezetése hazánkban 1969-ben történt. Ezt megelőzően lakosság közel 100 %-a átesett a fertőzésen, így az oltás bevezetése előtt születettek gyakorlatilag teljesen védettnek tekinthetőek. 1989-től két alkalommal történik kötelező jelleggel oltóanyag beadása történik 15 hónapos, és 11 éves korban. Ezek 99 %-os védelmet nyújtanak.

A két időpont között is alkalmaztak különböző típusú védőoltásokat, azonban ezek részben az oltóanyag problémái, részben a hibás oltási stratégia miatt részleges védelmet nyújtottak. Emellett az idő múlásával a természetes, vagy védőoltás formájában szerzett mesterséges immunitás mértéke is csökken.

Nagyobb fertőzésveszélynek az immunszuprimált betegek, az 1969 és 1989 között születettek, valamint a fertőzött területeken járt emberek vannak kitéve.

Mennyire veszélyes a betegség?

Fertőzés esetén, főként gyermekkorban, a fentiekben leírt tünetekkel kísért egyszerű hurutos megbetegedés formájában zajlik a betegség. Ilyenkor speciális kezelést nem igényel, csupán lázcsillapításra, ágynyugalomra van szükség, a beteg kórházi kezelést nem igényel.

Szövődményként hányás, hasmenés, tüdőgyulladás alakulhat ki, legsúlyosabb lehetséges következmény a krónikus agyvelőgyulladás. A betegségen átesett emberek életreszóló védettséget szereznek.

Mi a teendő fertőzés gyanú esetén?

Fenti tünetek észlelése, illetve a betegség alapos gyanúja esetén kérjük, hogy a betegeket az újabb a fertőzés további terjedésének elkerülése érdekében ne háziorvosi rendelőbe, kórházba, vagy szakrendelőbe vigyék, hanem gyermekorvosukat hívják házhoz, vagy az alábbiakban megadott telefonszámon kórházunk titkárságát, higiénés csoportját értesítsék.

Kórházunk gondoskodik a betegek mielőbbi, otthonában történő vizsgálatáról, ezt követően a szükséges további teendők megszervezéséről, így a pontos diagnózishoz szükséges vizsgálatok elindításáról, szükség esetén a Megyei Kórház fertőző osztályára történő beutalásról.

Értesítendő telefonszámok:

Főigazgatói Titkárság: 06-45/502-150

Higiénés csoport: 06-45/502-100 / 3227-es mellék

dr. Veres Eleonóra
orvosigazgató


Megközelíthetőség